Megérkeztem Vama Veche-re. Világomat mint kis csomagot hoztam magammal, melyből váratlan, eleddig rejtőzködő apróságok kerülnek elő. Gyakran olyanok, amelyek létezéséről eladdig az embernek csak sejtései voltak, ha egyáltalán. Vannak helyek, amelyek előhívnak kellemes, izgalmas és jó dolgokat az emberből.
Vama már csak nyomokban, de egy ilyen hely. A régi Vamasok mindig nosztalgiával mesélik, milyen is volt eredetileg. Állítólag még törvény is volt arra, hogy ne lehessen Vama-ra betonépületeket építeni. A törvényekhez való viszonyulásunk ékes példái a szigorú sorban kígyózó betontömbök, amelyek évente több ezer embert fogadnak be néhány éjszakára kemény pénzekért.
Nekem, aki először járok itt, a helyzet kellemes. Én teljesen a másik oldaláról közelítem a kérdést: itt még mindig találni olyan helyeket, ahol jó zenét hallgatva érdekes és értelmes emberek társaságában költheted el az ebédedet. Nem néznek hülyének sem exhibicionistának ha meztelenül napozol a parton, vagy ugrálsz a vízben.
Ma egy krajovai régi vamas fickóval találkoztam, aki két svájci lányt kalauzolt. Délelőtt egy makedón buddhistával és egy magyarul nem tudó - de magát valami érthetetlen módon mégis csökönyösen magyarnak valló fiúval kávéztam és nevettem jókat. Ennyi másság láttán az emberben valahogy felenged az idők során belénevelődött ostoba félelem a román nemtudásától. Itt mindenki más. Itt mindenki kicsit egyforma, ha akarod. És akarod, hogy a fenébe ne akarnád. Ha itt un bol (edény) helyett o boala-t (betegség) kérsz, az csak egy csiklandós kacagás forrása. Max. megkérdik, hogy fertőző legyen avagy sem.
Ez a szép oldala a dolognak. Emellett persze látom én is, hogy a nosztalgikus Vama mar egészen biztosan nem ugyanaz a Vama...es az esélyei csökkennek. Esténként ha végigsétálsz a parton, latod, hogy a régi, meghitt helyeken a félhomályban csupán maroknyi ember néz jó filmeket. Cserébe viszont a szomszédos kivilágított csili-vili helyeken pitipoanca-k és mitocani-ok tömege hangoskodik és pózol és válik a szemükben pózolássá a mi magatartásunk. Improvizált esti felolvasásaink nevetségesek és érthetetlenek számukra, zenei ízlésünk külön világ, olvasmányaink merő ostobaságok. Jelenlétükkel pálcát törnek a félhomályban zajló csendes beszélgetések, a kedélyes borozások és a kellemes tengerparti csavargások fölött. Talán ez fáj a régi Vama-soknak a leginkább. No meg a kedélyes részegeskedések, delíriumos éjszakák sátorban, tengerparton, homokban, kicsi korcsomákban, effélék, amiket mi már nem, de a mostani 30-asok javában éltek.
Salvati Vama Veche - Mentsétek meg Vama Veche-t kampány a könnyű pénzt hajhászó egyedektől kívánja megkímélni a helyet - egyre kisebb és kisebb sikerrel. A hotelek és vendéglők évről évre renduletlen kitartással épülnek, és a régi Vama-mítosz leple alatt az új Vama új klientúrát vonz és új világot teremt. A régi Vama-sok pedig Bulgária titkos kis öbleibe járnak újabban.
Az ország délkeleti határán át megszökött a könnyed alternativizmus. Nem kapták el.
Vodafone - szóljon rólunk!
-
Bár a T válságkommunikációjáról hosszú, és nagy vitát kiváltó bejegyzéstírtunk, eddig elkerültük, hogy a Vodafone lépéseit is értékeljük. Itt az
idő, első...
1 day ago
